Az országosan egyedülálló ökológiai és fenntartható gazdálkodással foglalkozó, Hajdúnánáson megrendezett III. ÖKO-EXPO Kiállítás és Konferencia szervezői és résztvevői az esemény konklúziójaként az alábbi pontokat nyilatkoztatják ki a gazdálkodók, a lakosság és a döntéshozók részére:

1. Javasoljuk, hogy a szeptember 9. napjára kihirdetett Önellátás Napja legyen országosan és globálisan is elismert, ezzel elősegítve a kezdeményezés céljának elérését!

Az önellátás az elsősorban helyi erőforrásokkal való gazdálkodást elősegíti csakúgy, mint az ellenállási képesség kialakulását. Az önellátás különböző formái közvetlenül hozzájárulnak az élelmiszer biztonsághoz, de a helyben, lehetőleg ökológiailag termelt egészségesebb élelmiszer az önrendelkezésünkhöz is. A cél, hogy felhívjuk a figyelmet az önellátás különböző szintjeiben rejlő lehetőségekre, azok fontosságára a kezdeményezés minél szélesebb körben való elterjesztésével.

2. Minden lehetséges eszközzel fejleszteni szükséges az ökológiai gazdálkodással foglalkozó oktatási és kutatási rendszert!

A Debreceni Egyetem – a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület, valamint Hajdúnánás Város Önkormányzat támogatásával – egy olyan Ökológiai Gazdálkodási Kooperatív Kutatási és Tudástranszfer Központ hozott létre, melynekcélja, hogy a világban létező tudást összegyűjtse, elemezze és a gazdálkodók számára közvetlenül felhasználható formában átadja. Egyik fontos feladata, hogy az ökológiai gazdálkodás feltétel rendszerét tudományos alapokra helyezze. A központ egyszerre lát el szerepet a  gyakorlatorientált oktatás,a K+F+I és a rendezvények szervezése területén is. A központ létrejöttének szerepe és fontossága megkérdőjelezhetetlen.

3. Kerüljön minden gazdálkodás fókuszába, hogy a mezőgazdasági tevékenység alapja az egészséges élő talaj!

Támogatni és segíteni kell a gazdálkodónak az általuk használt termőtalaj adottságainak, állapotának megismerésében, hogy fenntarthatóan és eredményesen tudjon gazdálkodni. Talajaink kimerültek, amelyet leginkább az egyoldalú, magas hozamokat célzó tápanyaggazdálkodás, a rutinszerűen végzett vegyszerezés, a leszűkült vetésszerkezet és az állattartást mellőző gazdálkodás eredményez. Ezek következménye, hogy a körforgásos gazdálkodási modell nem tud kialakulni. A talajok állapotának javítása érdekében kiemelt kormányzati és gazdálkodói figyelmet, támogatást kell fordítani a vízgazdálkodás javítására, a víz megtartására, a talajok vízkészletének javítására.

4. Kiemelkedően fontos és központilag támogatott tevékenység legyen a regeneratív ökológiai gazdálkodás népszerűsítése és imázsának erősítése a hazai gazdálkodók körében!

A regeneratív ökológiai gazdálkodás lehet az a rendszer ami, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is képes működni. Ezzel kapcsolatosan különös figyelmet kell fordítani a hiteles tájékoztatásra, valamint a tévhitek eloszlatására, mely befolyásolja a gazdálkodókat és döntéshozókat egyaránt.

5. Gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztott paradigmaváltásra van szükség a gazdálkodói társadalomban.

Mára bebizonyosodott, hogy hibás elképzelés a kizárólag magas hozamokat célzó mezőgazdasági termelés, amely során előállított termékek beltartalmi értéke drasztikusan lecsökkent. Az ökológiai gazdálkodási rendszer helyes alkalmazása a környezeti és fenntarthatósági előnyök mellett, értékesebb és beltartalmában gazdagabb terméssel szolgál, mely értéke, értékesítési lehetősége és hatása felülmúlja a hozam kieséséből adódó veszteségeket. 

6. Megállapítjuk, hogy az ökológiai gazdálkodás a kis- és közepes gazdaságok megmentője lehet.

A jelenleg tömegtermelésben érdekelt kisebb méretű gazdaságok versenyképessége jelen helyzetben egyre csökken. Az ökogazdálkodás kisebb inputanyag szükségletek, az elismert ár/érték arány, valamint az egyre bővülő piaci lehetőségeknek köszönhetően a kis- és közepes gazdaságok megmentője lehet. Gazdaságilag ösztönözni, gyakorlati példák és tudásátadásával támogatni szükséges az átállítható gazdaságokat átállását.

7. A rövid ellátási láncok (REL) szerepe különösen hangsúlyos, melynek fenntartása és fejlesztése egyaránt fontos gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontból!

A tőzsdei termékekkel szemben az ökoélelmiszerek megbízhatóságát a REL is növeli, mely rendszerint együtt jár a szállítás kisebb ökológiai lábnyomával is. Speciális REL támogatási formákat kell kialakítani és működtetni, amelyek egyaránt segítik a horizontális és vertikális integrációk lokális kiépülését, az ökológiai gazdálkodásban érdekelt termelők hálózatosodását. 

8. Szükségesnek tartjuk, az ökológiai gazdálkodás során előállított termékekkel, illetve élelmiszerekkel kapcsolatosan folyamatos, szervezett fogyasztói oktatást és tájékoztatást, a tudatos vásárlói attitűd erősítését.

Mindenképp fontosnak tartjuk, hogy a lakosságot célzott marketing kommunikációs programokkal, közösségi szintű marketing tevékenységekkel az ökotermékek fogyasztására ösztönözzük.

9. Célszerűnek tartjuk kiépíteni öko mintagazdaságok együttműködő hálózatát tapasztalt, rendkívüli szakértelemmel rendelkező hazai és külföldi ökológiai gazdálkodókból.

Támogatni szükséges a szakmai együttműködések és kapcsolatok kiépítését, a hazai és külföldi „jó gyakorlatok” megismerését és adaptációját. A mintagazdaságok hálózatának létrehozása kulcskérdés a gyakorlati tudásátadás és tapasztalatok megosztásának szempontjából. A ökológiai gazdákat bevonó mintahálózat hatékonyan hozzájárulhat a hazai oktatás minden szintjéhez.  

10. Javasoljuk, a támogatási politikában továbbra is részesítsék előnyben az ökológiai gazdálkodókat, valamint olyan támogatási lehetőségek kerüljenek kiírásra, melyek segítenek a gazdálkodási forma specialitásaiból adódó problémák megoldásában!

Elengedhetetlen, hogy folytatódjon az elmúlt évek trendje a támogatási rendszerek terén, mely egyes részein előnyben részesítette az ökogazdálkodókat. A Vidékfejlesztési Programban a jelenlegi kiírásoknál megszabott feltételeket felül kell írni és a tapasztalatokra alapozott, jobban körülhatárolt feltételeket kell kidolgozni. Emellett az ökológiai gazdálkodási forma részben a gyomirtó szerek alkalmazását tiltó előírások miatt, jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ezért indokoltnak tartjuk az ökogazdák kiemelt intenzitású támogatását különböző mechanikus vagy termikus növényvédelmi eszközök beruházásában.

11. Az ökológiai gazdálkodás ökonómiai tényezői, folyamatosan, kiépített monitoring hálózat segítségével kerüljenek vizsgálatra.

Az ökológiai gazdálkodás a konvencionális gazdálkodással szembeni versenyképességének vizsgálata szélesebb társadalmi, gazdasági hatásai, összefüggései miatt tágabb kontextusban szükséges. Ezzel alátámasztható ezen gazdálkodási mód jogosultsága, rövid- és középtávú szerepe az élelmiszer önrendelkezésben, amely célszerűen együtt fejlődik a precíziós gazdálkodással az erőforrásaink bölcs és hosszútávon fenntartható használatában.