A napokban súlyos balesetről számolt be a televízió az M1-es autópályáról, Herceghalomnál. Egy porvihar következtében több mint 40 jármű ütközött össze, melyben rengetegen megsérültek és sajnálatos módon halálos áldozattal is járt.
Az elmúlt években többször lehetett már hallani hazánkra eddig nem jellemző hatalmas por-, homokviharokról és szélsőséges időjárási jelenségekről. Magunk is tapasztalhatjuk ennek egyre növekvő gyakoriságát és következményét.
Felmerül a kérdés, hogy honnan jön a por és a homok? Nyilvánvalóan azt kell látni, hogy a talajaink termőrétegét hordja el a szél leginkább a helytelen és nem jól megválasztott művelés következményeként. Gyakorlatilag így veszítjük el a talajaink termőképességének egy jelentős részét. Elporosodnak és ebben az időszakban szemmel nem feltétlenül mindig érzékelhető módon, de jelentős mértékben degradálódnak talajaink.
Ez a jelenség egy figyelmeztetés arra, hogy sokkal jobban oda kell figyelnünk a talajaink művelésére, ezzel együtt az állapotának, termőképességének megőrzésére.
Lényegesen hosszabb ideje folytatnak intenzív ipari mezőgazdaságot az Amerikai Egyesült Államokban, melynek következtével még jelentősebb és érzékelhetőbb talajdegradációval szembesültek. A jó évszázadnyi intenzív talajművelés miatt az USA-ban előfordulnak olyan területek, ahol akár egy méternyi termőréteget is képes volt az erózió és a szél elvinni.
Szeretném mindenki figyelmét felhívni, hogy vegyük komolyabban a jelentőséget, különben a helytelen talajhasználat miatt mi is úgy járhatunk, mint sok más ország a világban és elveszíthetjük a talajaink termőképességét.
Ebből a szempontból problémái mellett, egy jó lehetőség is a Közös Agrárpolitika előttünk álló új támogatási időszaka. A támogatáspolitikai rendszerben nagy hangsúlyt kaptak azok az elemek, melyek az okszerű, valamint környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható mezőgazdaságra ösztönzi a gazdákat.
Jelentős változásokat csak a tudományos kutatások eredményeire alapozott edukációval tudunk elérni a fiatal generáció, valamint a gyakorló gazdálkodók körében is. Fontos, hogy megismerjék az alternatív gazdálkodási módszereket, valamint azok hatásait gazdasági és ökológiai szempontból is. Ebben nagyon meghatározó szerepet kellene betöltenie a közép-, és felsőfokú oktatási, szakképzési rendszereknek is.
A felelősség ugyanakkor minket, gazdálkodókat is terhel, hisz a teremtett világ iránti felelősségünk tudatában nem tehetünk úgy, mintha nem lenne tennivalónk, hogy a jövő generációja számára megőrizzük az alap életfeltételeket.
Szólláth Tibor környezeti fenntarthatóságért felelős országos alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara